gondola.hu
http://www.gondola.hu
A következő héttől lesz kapható hazánkban a zsidóüldözés témájának egészen rendkívüli feldolgozása, a Maus című képregény. A szerző állati bőrbe bújtatva szereplőit meséli el a vészkorszak borzalmait. Az 1992-ben Pulitzer-díjat nyert mű a zsidókat egereknek, a nácikat macskáknak, míg az amerikaiakat kutyáknak ábrázolja.
Ha képregényhős macskára gondolunk, akkor a határozottsággal ritkán vádolható John bélpoklos házikedvencére, Garfiled-ra gondolunk kizárólag. Legalábbis ma még ez a felállás, ám ki tudja, hogy Art Spigelman Maus című képregénye mennyire írja át a hazai történelmet. Bár Garfield rajongói táborában is számos felnőttet találhatunk, az biztos, hogy a Maus nem a gyerekek között fog aratni. A fikciós, önéletrajzi és dokumentarista jellegű munka a vészkorszak idejébe kalauzol el bennünket. A személyes indíttatást az író édesapjához kell visszavezetni. A lengyel származású zsidó a világháború után New York-ban telepedett le, ahol magnószalagra rögzítette visszaemlékezéseit a holokausztról. A felvételeken egy különleges metaforával élt: a zsidókat egérként, a nácikat macskaként jelenítette meg. Ismeretes: pontosan a nácik nevezték a zsidóságot rágcsálóknak. A képregény ábrázolásában több hasonló metaforát lehet találni, ilyen például a krematóriumok kígyózó füstje, ami a muben is szereplo rajzoló folyamatosan szívott cigarettáinak füstjében tér vissza.
Nem gyermekeknek szól
"Mára tananyag lett Spigelmann Maus című munkája, ez a különleges könyv, mely ábrázolásával azt a kérdést feszegeti, hogy mit jelentett embernek lenni Holokausztban" - hangoztatta Orbán Katalin irodalomtörténész, aki szerint a képregény számos tabut sért, mivel a szerző az állatmesék fikcióját keveri a valóság történelmével. Mint mondta, megtévesztő a Maus műfaji formája, hiszen a képregény említésekor általában a gyermekek kissé leegyszerűsített szintje jelenik meg az olvasó elott. Tévesen ítélkeznek azok, akik azt hiszik, hogy gyermekeknek szól ez a mű, Art Spigelman ugyanis remek grafikai készséggel egy valóban komoly történetet mesél el számunkra - tette hozzá. Orbán szerint az emberek állatábrázolása jelen esetben nem baj, mert ahogy teszi azt a szerző, az művészileg nem kifogásolható. Spigelman a németeket macskaként, a zsidókat egérként, a lengyeleket disznóként, a franciákat békaként, míg az amerikaiakat kutyaként jelenítette meg Maus című képregényében.
Az irodalomtörténész kiemelte, hogy a szerző végleges méretben rajzolta meg figuráit, ami ebben a mufajban nem megszokott. "Más művészek nagyobb formátumban dolgoznak, hogy végül rajzukat kicsinyítve élesebb, és tökéletesebb képet kapjanak, azonban Spigelman hagyta, hogy hibák maradjanak rajzaiban, amivel az emberei gyarlóságot szimbolizálta" - szögezte le. Műfaja ellenére nem könnyű és súlytalan olvasmányról van szó - vallotta Orbán, aki szerint a szerző képregényében nem zár le semmit, az emlékezés is nyitott marad az olvasó elott.
Bejárta már a világot
A Maus első vázlatai 1972-ben készültek el, s jelentek meg a Funny Animals-ben. Spiegelman 1980-tól a comix egyik legfontosabb folyóiratának, a RAW-nak (Nyers) lett alapító-szerkesztője és persze alkotója hosszú éveken át; társzerkesztője pedig felesége volt. Ekkor kezdte kidolgozni nagy művét, s a Maus első kötete 1986-ban meg is jelent (Maus: A Survivor's Tale). A második kötet 1991-ben látott napvilágot (Maus II: From Mauschwitz to the Catskills). A jelenleg Manhattanben élő Spiegelman ma a The New Yorker című hetilap főmunkatársa, ahol felesége szerkesztő. A Maus bejárta a világot, keletkezéséről, dokumentumaiból még kiállítást is rendeztek több helyütt - a könyv hazai megjelenése előtt szó volt arról is, hozzánk is elkerül az anyag, ám eddig a Spiegelman-jogokat kezelő ügynökséggel nem sikerült megállapodni. A Maus első kötete, az Egy túlélő meséje 1989-ben egyszer már megjelent magyarul. Az azóta nyomtalanul eltűnt Napra-forgó kiadó hozta ki, kifejezetten hibás változatban. Amint arra a Maus egyik hazai elemzője, Orbán Katalin egy igen alapos cikkben felhívta a figyelmet (Mauschwitz, avagy a hibrid esztétikája; Café Bábel, 1995/3.), tele van félrefordításokkal.
Amellett, hogy eltűnt belőle a nyelvi különbség a holokauszt-túlélő apa, Vladek és a többiek nyelvhasználata között, sok helyen számos alapvető tévedés viszi félre az értelmezést. A nyomdai kivitelezés is problematikus, eltűntek bizonyos részletek, sőt, kimaradtak egyes képek; a belső borítók. A sokáig egyetlen magyar nyelvű Maus-forrás csonka kötetének igazi pikantériája mégiscsak az, hogy kiadóként az a Zentai Péter László jegyzi, aki jelenleg a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesületének (MKKE) igazgatója. Az első teljes, magyar nyelvű kiadás a Holokauszt Emlékközponttal együttműködésben jelenik meg a jövő héten, s a Páva utcai múzeum és központ tervei szerint a könyv oktatási segédanyagként is használható lesz majd.
Bencze Áron
gondola.hu 2005. január 28.
FORRÁS: Ulpius-ház Könyvkiadó Bt
Ulpius-ház Könyvkiadó Bt. könyvei
Könyves hírek
