Könyvajánló oldalak könyves hírek
Kategóriák
Kertészet képes termékajánló
Kert, Növények
Nyitott egyetem
Ezoterika
Kiadók szerint -->
  Bestline kiadó
  Dialóg Campus
  Édesvíz kiadó
  Európa kiadó
  Geomédeia kiadó
  Ulpius-ház
  Terebess kiadó
  Tinta kiadó
  Typotex Kft.
  Egyéb kiadók könyvei
Életrajzok
Irodalomtudomány
Legújabb hírek
Mályvarózsa telt barackszín virágú - Alcea rosea Charters Aprico
Piros virágú sásliliom - Hemerocallis Mahony
Zöld levelű árnyliliom - Hosta fortunei
Vizi jácint - Eichornia crassipes növények kerti tóba és akváriu
Vizitök - Nuphar lutea - Növények kerti tóba
Piros levelű cserszömörce - Cotinus Royal Purple
Hosta undulata Univittata - Árnyliliom - hullámos zöld-fehér lev
Hemerocallis Stella D Oro - Sásliliom sárga
Yucca filamentosa Variegata - Tarka levelű pálmaliliom
Vörös áfonya - Vaccinium macrocarpon Big Pearl tőzegáfonya
Bambuszok a kertészetben - Phyllostachys aureosulcata Aureocauli
Cukorsüveg fenyő - Picea glauca Conica
Seherezádé rejtélye HEADING_TITLE

Seherezádé rejtélye

  Dátum: 2005 March 03, Thursday
Hír összefoglalása:

A szerzőnek immár harmadik könyvét ismerhetik meg a logikai játékokat kedvelők: ezúttal Seherezádé folytatja az ezeregy éjszaka meséit szellemes, gondolkodtató kis történeteivel, rejtvényeivel...


Hír tartalma:


1. Fejezet - a forrás

Emlékezetes, hogy Az ezeregy éjszaka meséi eredeti változatában egy bizonyos királynak jó oka volt, hogy hűtlenséggel vádolja feleségét, s ezért nemcsak kivégeztette, hanem saját szakállára, s a Prófétára esküdött, hogy minden éjjel nőül veszi birodalma legszebb hajadonát, és másnap reggel pedig hóhér elé viteti. Egy ideig ment ez a példátlan embertelenség, és városszerte hatalmas megdöbbenést keltett. Áldás és dicséret helyett, mellyel a nép előbb elhalmozta a királyt, átkok tömegét zúdították fejére. Azonban Seherezádé, a nagy vezír idősebb leánya, okosan felülkerekedett a helyzeten, apja nyomatékos kérése ellenére hozzáment a királyhoz, s megbeszélte húgával, Dinerzádéval, hogy aludjon vele a nászszobában. Hajnalhasadás előtt nem sokkal Seherezádé csodálatos meséket kezdett mondani testvérének, amelyeket a király véletlenül meghallott. Amikor eljött a reggel, az uralkodó olyan kíváncsi volt a mese végére, hogy huszonnégy órával elhalasztotta a lány kivégzését. A következő éjszakán Seherezádé befejezte a történetet, de belekezdett egy másikba, amelyet megint nem tudott időben befejezni (a csudába!), így hát a király egy újabb nappal ajándékozta meg. Ez így ment ezeregy éjszakán keresztül, s végül az uralkodó vagy megfeledkezett fogadalmáról, vagy feloldozta magát alóla, s nemcsak életben hagyta Seherezádét, de még kegyetlen rendeletének további végrehajtásától is elállt.

Így történt Az ezeregy éjszaka meséi szerint. Edgar Allan Poe azonban tájékoztat bennünket híres-nevezetes művében, a Seherezádé ezerkettedik meséjében arról, hogy Az ezeregy éjszaka meséiben leírt befejezés nem úgy igaz. Az ő szavaival élve:

Nemrég, egy kis keleti nyomozás során, alkalmam volt lapozgatni a Hogyishívják Isitsöornotot, egy művet, amelyet még Európában is alig ismernek, s amelyet tudomásom szerint még egyetlen amerikai sem jegyzett. Nem kevéssé lepődtem meg, amikor felfedeztem, hogy a világ mekkora tévedésben élt a vezír leányának, Seherezádénak sorsát illetően. Hiszen az ott leírt végkifejlet, ha nem is mondhatjuk, hogy teljes egészében pontatlan, már ameddig elmegy, de legalább hibáztathatjuk azért, hogy nem követte sokkal tovább az eseményeket. Ezen érdekes témához kapcsolódó összes információért, a kíváncsi olvasót, az Isitsöornothoz, magához kell irányítanom; ugyanakkor viszont bocsássanak meg nekem, hogy röviden leírom, mire is bukkantam ott.

Poe azután elmeséli, mi is történt az ezerkettedik éjszakán:

- Kedves húgom, - mondta Seherezádé - most, hogy ezt a gyűlöletes rendeletet nagy örömünkre eltörölték, bűnösnek érzem magam, hogy nem mondtam el neked és a királynak Szinbád, a tengerész történetének teljes befejezését.

S aztán tovább mesélt, egyik csodát a másik után - vagy inkább ami akkor csodának tűnt, de ma már egyszerű, közönséges tudományos tény - például, hogy bizonyos dolgok (fény) 186 000 mérföld per órás sebességgel mennek. A király egyre jobban és ingerültebben hitetlenkedett Seherezádé meséit hallva, míg végül azt mondta:

- Elég! Nem bírom és nem tűröm tovább. Már eddig is szörnyű fejfájást okoztál nekem a hazugságaiddal. Meg aztán észrevettem, hogy hajnalodik. Egyszóval, lehet, hogy reggel felkelsz és rögtön meg is fojtanak.

Szegény Seherezádét tehát kivégezték.

Így történt az Isitsöornot szerint. Azonban akárki legyen is írója, nem tudja, csakúgy, ahogy Edgar Allan Poe sem, hogy ez az érdekfeszítő könyv, Az ezeregy éjszaka meséihez hasonlóan szintén téved Seherezádé sorsát illetően. Nekem jutott a szerencse, hogy elolvashassak egy másik keleti könyvet, amely olyan titkos természetű, hogy esküt kellett tennem, hogy a címét soha senkinek nem árulom el. Az alcímét azért megmondhatom: Az Isitsöornot bírálata. Az én forrásom messze a legmegbízhatóbb az összes közül, amely elmagyarázza azt is, hogy a fent említett művekben majdnem minden helyesen van leírva, az utolsó mondat azonban sajnálatosan mindegyikben hibás. Én pedig boldog vagyok, hogy most elmondhatom Önöknek a valódi történetet, teljes egészében. Az igazság bámulatosabb, mint bármi más Az ezeregy éjszaka meséiben vagy az Isitsöornotban, és felfedi Seherezádé, egy leány, fantasztikusan leleményes észjárását, amelyet napjaink legnagyobb logikusai közül is bárki megirigyelhetne! Most elmesélem, mi is történt igazából:

A király tényleg azt mondta (arabul), hogy:

- Egyszóval, lehet, hogy felkelsz és rögtön meg is fojtanak. De Seherezádé azt válaszolta:

- Minden, ami Felségednek örömet szerez, nekem is kedvemre van, de én nem magam miatt, hanem Felséged miatt vagyok szomorú.

- Miért az én miattam? - kérdezte a király.

- Hát a fejtörők, amelyekkel szórakoztatni akartam Felségedet ma éjjel. - válaszolta Seherezádé.

- Fejtörők? - kérdezte a király. - Én imádom a fejtörőket! Mondasz nekem néhányat ma éjjel, ha elhalasztom a kivégzésedet?

- Minden éjjel mondok néhányat, amíg Felségednek öröme telik abban, hogy életben hagy - válaszolta Seherezádé.

Így hát az ezerharmadik éjszakától kezdve fejtörők következtek sok-sok éjjelen át, amelyek következtében jön az egész történet legérdekesebb része. A fejtörők között vannak nagyon egyszerűek, trükkösek, de összetettek és bonyolultak is, amelyek a Seherezádé nagy kérdésében tetőznek, amely talán minden idők legleleményesebb logikai fejtörője.

Az eseményeket pontosan úgy teszem közzé, ahogy titkos forrásom őrzi őket. A fejtörők közül sok (igaz, nem a legjobbak) előjött a történelem során, ezek elég ismertek. Azért én mindegyiket leírom - részben azon olvasók kedvéért, akik nem ismerik őket, de főleg a titkos forrásom iránti hűségből, amely kétségtelenül történelmi jelentőségű a maga nemében és megérdemli, hogy tisztelettel bánjanak vele.

------------------

Középiskolai matematikai és fizikai lapok 2000/5

Seherezádé rejtélye és más bámulatos fejtörők, régiek és újak

A szerzőnek immár harmadik könyvét ismerhetik meg a logikai játékokat kedvelők: ezúttal Seherezádé folytatja az ezeregy éjszaka meséit szellemes, gondolkodtató kis történeteivel, rejtvényeivel. Ha az olvasó, a fejtörőmese királyához hasonlóan, esetleg nem tudja a választ, hátralapozhat a megoldásokhoz. Ezután érdemes hozzákezdeni a könyv második részéhez, amely elvezet Seherezádétól a modern logikáig.
Igaz, hogy a logikai játékok, trükkök és paradoxonok némelyike igen ismerős, és szembeötlik néhány sajtóhiba is, a könyvecske mégis kellemes megjelenésével, könnyed tartalmával hasznos időtöltés fiatalnak és idősebbnek.
Ez a könyv a sorozatba első elemként illik bele: a korábbi kettőnél egyszerűbb feladványaival, könnyedségével. Fiatalabbak, illetve a matematika iránt kevésbé elkötelezettek is bátran kézbe vehetik.
Olvasóink többsége bizonyára ismeri a történetet, hogyan számította ki a kis Gauss 1-től 1000-ig a természetes számok összegét. Ehhez kapcsolódik Seherezádé egyik kérdése:
Ali gondolt egy számot egy és ezer között, és leírta. Ezután Ahmed is gondolt egy számot egy és ezer között, és ő is leírta. Mi a valószínűsége, hogy Ahmed száma nagyobb, mint Alié?
Hmm gondolkodott el a király.
Két különböző módon lehet megoldani ezt a problémát mondta Seherezádé. Az egyik megoldás rövidebb és jóval leleményesebb, mint a másik.
Mi a két megoldási lehetőség?

Seherezádé megoldása a könyv 202. oldalán kezdődik...

FORRÁS: TYPOTEX ELEKTRONIKUS KIADÓ KFT

Szerző: Raymond Smullyan



Hírek statisztikája:
Megnézve:10413
VisszaÚj vásárló regisztrációja
Témakörök

Életrajzok

Ady Endre
Cervantes
Julian Barnes
Kazinczy Ferenc
Edgar Allan Poe
Vámos Miklós
Kertész Ákos
Walter Jens
Chia Mantak


| | |

Wiandt Kertészet | Kertészet webáruház
Könyv katalógus