Könyvajánló oldalak könyves hírek
Kategóriák
Kertészet képes termékajánló
Kert, Növények
Nyitott egyetem
Ezoterika
Kiadók szerint -->
Életrajzok
Irodalomtudomány
Legújabb hírek
Mályvarózsa telt barackszín virágú - Alcea rosea Charters Aprico
Piros virágú sásliliom - Hemerocallis Mahony
Zöld levelű árnyliliom - Hosta fortunei
Vizi jácint - Eichornia crassipes növények kerti tóba és akváriu
Vizitök - Nuphar lutea - Növények kerti tóba
Piros levelű cserszömörce - Cotinus Royal Purple
Hosta undulata Univittata - Árnyliliom - hullámos zöld-fehér lev
Hemerocallis Stella D Oro - Sásliliom sárga
Yucca filamentosa Variegata - Tarka levelű pálmaliliom
Vörös áfonya - Vaccinium macrocarpon Big Pearl tőzegáfonya
Bambuszok a kertészetben - Phyllostachys aureosulcata Aureocauli
Cukorsüveg fenyő - Picea glauca Conica
Ady Endre életrajz HEADING_TITLE

Ady Endre életrajz

  Dátum: 2009 April 15, Wednesday
Hír összefoglalása:
Ady Endre, 1877. nov. 22. Érmindszenten (Szilágymegye), m. 1919. január 27. Budapesten. Ősi magyar köznemesi családból származott, amely Erdélyből került a Szilágyságba. Apja érmindszenti birtokos. Ady Endre iskoláit Nagykárolyban és a zilahi ref. kollégiumban végezte s már diákkorában kezdett verseket írni, melyek közül néhány meg is jelent a »Szilágyság« c. zilahi lapban.

Az érettségi után a debreceni kollégiumban jogot hallgatott s már ekkor foglalkozott újságírással is ; több debreceni lapnak volt munkatársa. Debrecenben adta ki első verseskönyvét Versek cím alatt Ábrányi Emil előszavával.


Hír tartalma:


Ebben a könyvben megvannak a tehetség első jelei, de még alig van valami Ady Endre későbbi stílusából és gondolkodásmódjából ; a kor ízlése szerinti divatos témák feldolgozásai sima formákban ezek a tipikusan fiatalkori versek.

Debrecenből Nagyváradra került, azzal a szándékkal, hogy folytatja jogi tanulmányait. Ehelyett azonban inkább újságírással foglalkozott, előbb a Tisza-párti «Szabadság«, majd a radikális Nagyváradi Napló belmunkatársa, majd harmadfél évig szerkesztője volt.
Az élénk, mozgalmas életű Nagyvárad igen nagy hatással volt fejlődésére. Rokonérzelmű barátokra, tehetséges fiatal írókra talált itt, a város élénk közélete, pártharcai, társaságai is érdekelték. Itt alakult ki úgy költői stílusa, mint világfelfogása. Az utóbbit éleshangú politikai cikkeiben fejezte ki, az előbbi 1903. kiadott Még egyszer e.verseskönyvében mutatta meg a költő fejlődési irányát.
Ez a könyv már némi feltűnést keltett, költői szellemét még nem mutatta ugyan tisztán és készen, de már meggyőző jeleit mutatta Ady Endre kivételes tebetségének és
eredeti szellemének.
A könyvről néhány budapesti lap is megemlékezett. Bródy Sándor lapja, a Jövendő közölte A. néhány versét, ami nagy ösztönző erővel .hatott rá.

Ekkor határozta el magát első párizsi utazására, amely élete döntő eseményeinek egyike lett. Párizs óriási hatással volt rá. A világváros roppant méretei, melyekbe egyenesen Nagyváradról, Budapest megkerülésével belekerült, ragyogó kultúrája, luxusa, szabadsága, dús lehetőségei az életnek, amelyeket nyújt, egészen felforgatták a fiatal költő fantáziáját, eltöltötték őt az élet korlátlan kiélésének heves vágyával, az otthoni szűkös és kicsinyes viszonyok miatti elégedetlenséggel. Mélyen átérezte a szegény, kis nemzet fiának sorsát a világ nagy nemzetei közt, az elmaradt kultúrából jött Magyar ember fájdalmát a hatalmasan előrerohanó francia kultúra láttára, a szegénységgel küzködő fiatalember mohó életszomját a világ fényűzésének székvárosában.

Egy nagy szerelem, Léda iránt, szintén hozzájárult életérzése végsőkig való felizgatásához. Lédavolt az első finom műveltségű nő, akivel benső, bizalmas kapcsolatba került, aki a diákos ábrándozások és szerelmeskedések után megérttette vele a szerelmi szenvedély hatalmát. Francia költőket ismert meg, közüliié különösen Beaudelaire és Paul Verlaine hatottak is rá, ezt a hatást azonban sokszor túl szokták becsülni. Inkább ösztönző, a költői alkotás új, a magyar irodalomban példa nélkül való lehetőségeire figyelmeztető volt, utánzás alig volt benne.
E hatások alatt írta verseit az 1904. és 1905. években s ezek a nagyobbára Párizsban írt versek 1905. meg is jelentek könyvalakban Uj versek cím alatt. Ez a könyv már nagy feltűnést keltett, heves viták indultak meg körülötte, Adynak lelkes hívei és esküdt ellenségei támadtak s megindult a kettős áram, amely a költőt egész életében végigkísérte : a túlzott magasztalás és a túlzott támadás.
Az utóbbit szította Ady Endre politikai állásfoglalása is. A magyar közvélemény többsége előtt népszerűtlen radikális politika irányába sodródott, heves támadó harcot kezdett publicisztikai téren épen úgy, mint költészetében az uralmon levő politikai és társadalmi rétegek s azok eszméi ellen. Könyvének megjelenésekor Ady Endre már Budapesten volt, a »Budapesti Napló« szerkesztőségében dolgozott s versei is nagyobbára e lapban jelentek meg, bár már akkor megnyíltak számára — még párizsi időzése alatt —a »Vasárnapi Ujság«, majd A Héti hasábjai is.
A körülötte folyt vitát szította a Nagyváradon megjelent Holnap c. antológia is, amelynek számra és súlyra legnagyobb része Ady Endre. verseiből telt ki.

Az Uj versek-ben Ady Endre már nagy erővel pendíti meg azt a hangot, amely költészete valódi témája lett.

A szerelem, mint az összeforrni vágyó és soha eggyé összeforrni nem tudó nemek keserű harca, a magyar ember káromló elkeseredése nemzete elmaradottsága, szegénysége s a körében nyíló csekély fejlődési lehetőségek miatt, a halál gondolatával való vívódás, az istennel való dacos perbeszállás,a csillapíthatatlan életszomjúság azok a főmotívumok, melyekből ezek a fiatalos lendületű versek szövődnek s ezek maradnak, többé-kevésbé módosulva, költészetének főmotívumai pályája későbbi fordulatain is.

Formailag ezekben
• versekben még nincs teljesen kialakulva
• költő eredeti forma-alkotása, még sok tekintetben kötik a kilencvenes évek Magyar lírájának formái, de már megmutatkozik a kötet legjelentékenyebb verseiben, a költő sajátos stílusa is : az időmértékes és hangsúlyos formáknak sajátságos keverése, a jambusnak a magyar szó- és mondat-hangsúllyal való szabályozása. Néhány verse e kötetnek (Lelkek a pányván, A magyar ugaron, A Gare de I'Esten, Harc a Nagy úrral, Uj vizeken járok) A. egész pályája legszebb termésé-ből való.

A »Figyelő« s a belőle alakult »Nyugat« megindulásakor Ady Endre már e folyóiratok hangadó munkatársa lett, A Nyugat legfőbb vonzóereje, de egyúttal ütközőpontja is ; az Ady Endre elleni polémia belevonta körébe a Nyugatot is, a Nyugat elleni támadások célpontja elsősorban A. lett.

Ady Endre következő könyve, a Vér és Arany, már teljes készen adja a költő stílusát és gondolatainak járását is. A motívumok ugyanazok, a hang is, a formák már jobbára készek, a költő érzésvilágának körszelvénye a heves életvágy és a csüggedt lankadás sugarai közt mozog s a kettőt átíveli a költő keserű ingerlékenysége, melyet Ady az ellene folytatott támadásokon kívül korán megszerzett és az egész életét beárnyékoló betegség, anyagi küzdelem, a legmagasabbra törő önérzet és becsvágy fűtött. Az ellene hangoztatott vádak közül legjobban az háborította fel, hogy kétségbe vonták igaz magyarságát.
Ő ősi magyar ösztönök kiújulását érezte magában, a kuruc magyar dac és protestálás szellemét, az örök magyar bánatot és a szebb, magasabbrendű élet utáni halhatatlan vágyat. Ebben az időben, különösen a magyarság sorsán és helyzetén tépelődő verseiben már kialakult a maga költői hivatásáról való felfogása. Ő nem csupán költője akart lenni nemzetének, szép és gyönyörködtető írója, hanem prófétája, vátesze is, bírája az ótestámentumi próféták módjára, új utakra vezetője a szó eleven erejével.

Szerelmi költészetét még jó ideig Léda alakja sugározza be, akiben az örök nő képét, a férfi és nő közötti viszony megszemélyesítőjét, az emberiség örök kétfelé válásának szimbolumát alkotta meg. Istenes. verseiben a kálvinista zsoltár és az ótestámentomi prófécia hangját szólaltatja meg s az élet fájdalmában, a halál félelmetes sejtelmébe beletörődni nem tudó, izgatott lelki életű ember epekedését az istenben való megnyugvás után.

A Vér és Arany után évről-évre egy-egy kötet vers következett. A. ebben az időben, a háborút megelőző években, nyugtalan, mondhatni állandó lakóhely nélküli életet élt, felváltva Budapesten, az érmindszenti szülői házban, szanatóriumokban, ahova betegeskedései kényszerítették, gyakran járt Párizsba, ahova Léda vonzotta, utazgatott Svájcban,

Németországban, Olaszországban. Budapesten a társadalmi és irodalmi élettől elkülönülve élt, csalt szorosabb híveivel, a Nyugat főbb íróival, kevésszámú írótársával tartott fenn sűrűbb érintkezést. Lédával való szakítása erős lelki válságra vezetett, múló epizód-szerelmek nyomai mutatkoznak ekkori versein, de költészete egyre inkább politikai és filozófiai eszmék felé fordult. Hangja egyre komorabbá vált, az eleve-elrendelés tompa bánata, az élet nagy problémáin való tépelődés, a magyarság sorsa miatti aggodalma foglalkoztatták legerősebben és legállandóbban. Ez a fejlődés nyomról-nyomra megállapítható Az Illés szekerén, Szeretném, ha szeretnének, A magunk szerelme, Minden titkok versei, Ki látott engem c. verseskötetein.

Nyomott hangulatban érte Ady Endre-t a háború, amely kezdettől fogva iszonyattal töltötte el. A magyar jövőről való rossz sejtelmei, melyek mára háború előtt is háborgatták, konkrét formát öltöttek, az emberiség pusztulása, a humanitás elleni szörnyű bűntettek, a kultúra veszedelme rezignált fájdalommal és keserű felháborodással töltötték el. Háborús költészetének ez az alaphangja. Ekkor már lecsökkent az életérzése, mintegy eltávolodott a világtól, messziről szemlélte dolgait, komor, fásult filozófiával. Formái is bomladoznak, közeIednek a szabad vers felé, bár még ebben
az időben is fényes sikerrel próbált meg egy-egy érdekes forma-játékot. Csak egy új szerelem, mely Boncza Bertával kőtóit házasságára vezetett, jelent némi enyhülést ekkori költészete komorságában. Versei a háború alatt nem jelenhettek meg könyvalakban, csak 1918 végén A halottak élén c. kötetben, mely legzordabb, de egyúttal legnagyobb mélységeket feltáró könyve is. Ami háború alatti verse ebből a könyvből kimaradt, az jóval halála után, 1923. került közkézre Az utolsó hajók c. posthumus könyvben.

Betegeskedése is komorabbá tette a költő láthatárát. A forradalom kitörésekor már fizikailag teljesen letört állapotban volt, nem is élte sokáig túl a nagy katasztrófát, 1919. január 27-én szállt sírjába. Budapesten, a Kerepesi-úti temetőben helyezték el hamvait, síremléke még elkészítésre vár.
A. a magyar líra leghatalmasabb erejű megszólaltatója Petőfi óta. Gondolkodása, az élettel szemben elfoglalt álláspontja egészen eredeti és egyéni. Ő nem azon költők közé tartozik, akik a nagy tömegek általános érzelmeit éneklik, az olvasót kényszeríti arra, hogy azonosítsa magát az ő érzésvilágával. Ez legtöbbnyire sikerült is, mert szavának rendkívüli szuggesztív ereje van és érzése oly nagy feszültségű, hogy ellenállhatatlanul ragadja magával az embereket.

Mondanivalóit nem témaszerűen foglalja versbe, hanem abban a komplex-voltukban, ahogyan az ő lelkében támadnak, a tudatosság ellenőrzését félrehárító impresszionizmussal, az egymástól távolálló gondolatok, képzetek, szemléleti képek merész összekapcsolásával. Nyelve mély zengésű, egyéni és mégis a legfőbb magyar hagyományokon nevelkedett tiszta magyar nyelv, amelynek fordulatait azonban csodálatraméltó finomsággal tudja egyénivé tenni. A szókincs minden változtatása nélkül meg tudja újítani a magyar költői nyelvet, tisztán a szavak, szólások, fordulatok új hangsúlyával és új értékbe állításával. Legfőbb jelentősége abban áll, hogy lírájában egységes világfelfogásban összefogott nagy világképet ad, a modern magyar embernek az élettel és a világgal való surlódását, küzdelmes vergődését új harmóniák s az életproblémák megnyugtatóbb új formálódása felé roppant költői erővel lendíti fel. Utánzója tömérdek, de ösztönzése is felszabadította a magyar lírát. A közönségre való hatása példátlan Magyarországon Petőfi óta, könyvei igen nagy példányszámban terjednek, zeneművészek vetekednek versei megzenésítésében, színművészek szavalásukban. A XX. század magyar irodalmának legnagyobb szabású és legfontosabb jelensége A. lírája. Schöpflin.

Ady Endre önálló kötetei : Versek (1899.), Még egyszer (1903.), Uj versek (1905), Sápadt emberek és történetek (Novellák, 1907), Vér és arany (1907.), Az Illés szekerén (1909.), Uj csapáson (1909.), A forradalmár Petőfi (P. vál. forr. költeményei. Összeválogatta és elõljáró írással ellátta A. E. 1910.), A tízmilliós Kieopatra és egyéb elbeszélések (1910.), Gyűjtemény Ady Endre verseiből (1910.), Szeretném, ha szeretnének (1910.), Igy is történhetik (Novel- lák~11910.), A minden titkok verseiből (19 11.), Vallomások és tanulmányok (1911.), A menekülő élet (1912.), A magunk szerelme (1913.), Muskétás tanár ur (Novellák, 1913.), Ki látott engem? (1914.), Három március 1911-13, Három ünnepi vers (1914.), A halottak élén (1918.).

Posthumus kötetei : A zsidóságról (1919.), Uj Hellász (1920.), Margit« élni akar (1923.), Válogatott versei (1923.), Rövid dalok egyről és másról (1923.), Az utolsó hajók (1923.), Márkó király (1923.), Levesek Pórisból (1924.), Ady-Almanach (1924.), Levél az apámhoz. Ujházy Ede (1924.), Morituri(1924.),Párisi noteszkönyv (1924.), A. versek magyarázatos kiad. az ifjúság számára Párkányi Norberttől. Versei, novellái, cikkei, budapesti, aradi, debreceni, győri, miskolci, nagyváradi, soproni, szegedi stb. napilapokban, továbbá a Nyugatban, Hétben, Uj Időkben, Vasárnapi Újságban, Holnapban jelentek meg. Műveit eddig németre, franciára, szerbre, svédre, románra, tótra, horvátra, esperantora és idóra fordították le. Verseit többen megzenésítették és többen illusztrálták. A kiterjedt A. irodalom legfontosabb termékei (mellőzve az újságcikkek tömegét) : Nyugat A. számai (1909. és 1919.), Horváth J. : A. és a legújabb magyar líra (1909.), Aranytól Adyig (1921.), Oláh Gábor: Irói arcképek (1909.), Loósz István : A. E. lírája tükrében (1914.), Szirbik Antal: A legmodernebb esztétika (1915.), Schöpflin A.: Magyar írók (1917.), Irod. miniatürők I., Irók, könyvek, emlékek (1925.), Földessy Gyula: A. E. (1919.), A. tanulmányok (1921), Szabó Dezső: A forradalmas A. E. (1919.), Alszeghy Zsolt : Négy magyar lírikus (1921.), Babits Mihály: Gondolat és írás (1922.), Révész Béla: A. E. életéről, verseiről, jelleméről (1921.), A. tragédiája (2 k., 1924 —1926.),Ady Lajos : A. E. (1923.), Hatvant'
Lajos A. világa (1923-tól), Kőszeghy
László Az A.-kultusz bűnei (1923.), A. Múzeum (szerk. Dóczy J. és Földessy Gy., 1924-25.), Benedek M. : A.-breviárium
HA.-könyv« (Amicus, 1925.).

Forrás: Irodalmi lexikon (1926)



Hírek statisztikája:
Megnézve:9070
VisszaÚj vásárló regisztrációja
Témakörök

Életrajzok

Ady Endre
Cervantes
Julian Barnes
Kazinczy Ferenc
Edgar Allan Poe
Vámos Miklós
Kertész Ákos
Walter Jens
Chia Mantak


| | |

Wiandt Kertészet | Kertészet webáruház
Könyv katalógus