Könyvajánló oldalak könyves hírek
Kategóriák
Kertészet képes termékajánló
Kert, Növények
Nyitott egyetem
Ezoterika
Kiadók szerint -->
Életrajzok
Irodalomtudomány
Legújabb hírek
Mályvarózsa telt barackszín virágú - Alcea rosea Charters Aprico
Piros virágú sásliliom - Hemerocallis Mahony
Zöld levelű árnyliliom - Hosta fortunei
Vizi jácint - Eichornia crassipes növények kerti tóba és akváriu
Vizitök - Nuphar lutea - Növények kerti tóba
Piros levelű cserszömörce - Cotinus Royal Purple
Hosta undulata Univittata - Árnyliliom - hullámos zöld-fehér lev
Hemerocallis Stella D Oro - Sásliliom sárga
Yucca filamentosa Variegata - Tarka levelű pálmaliliom
Vörös áfonya - Vaccinium macrocarpon Big Pearl tőzegáfonya
Bambuszok a kertészetben - Phyllostachys aureosulcata Aureocauli
Cukorsüveg fenyő - Picea glauca Conica
Cervantes Miguel, de Saavedra HEADING_TITLE

Cervantes Miguel, de Saavedra

  Dátum: 2009 April 26, Sunday
Hír összefoglalása:
Apróbb színdarabjai (Entremesas - közjátékok), a legkiválóbb színpadi alkotásai (A csodás színdarab, A féltékeny öreg, A salamancai barlang). Szintén nagyon népszerű és olasz hatás alatt tökéletesedett irodalmi faj volt a novella is ; ebben Cervantes olyat alkotott, ami a spanyol irodalomban első helyet biztosítana számára akkor is, ha más jogcíme nincs is a dicsőségre.


Hír tartalma:

Cervantes, Miguel, de Saavedra,szül.1547. Alcalá-ban, mint kisvagyonú nemes ember fia, megh. 1616.
Madridban tanult, 21 éves korában Acquaviva kardinális szolgálatába állott, vele elment Rómába, ahol alkalma volt az olasz irodalommal megismerkedni.
A függő helyzetet nem bírta sokáig, elment katonának, résztvett a dicső lepantói ütközetben(1571.), amelyben balkezét nyomorékká roncsolták.
Második hadjárata - Afrika ellen - még szerencsétlenebb volt ; kalózok elfogták, Algirban eladták és 5 évig szenvedett, mint rabszolga, míg nagynehezen meg tudták fizetni érte a váltságdíjat.
Megint beállt ezredébe, amely mint megszálló csapat Portugáliába ment és Cervantes-nek alkalma volt a portugál irodalmat is megismerni.

1584. elvette egy leszegényedett nemes ember lányát, Catalina de Palaciost, és hosszabb ideig adótiszt volt, de valami jóhiszemű tévedése miatt (vagy egy végrehajtást szenvedett fél intrikájából), 1597. nemcsak elvesztette az állását, hanem be is börtönözték rövid időre.
Ezentúl élete csupa szenvedés és nélkülözés volt. 1606- tól kezdve Madridban élt, az udvar közelében, amely azonban sanyarú helyzetén nem könnyített, bár már elismert író volt, sőt állítólag a nagy Lope de Vega is méltatta néhány dicsérő szóra. Zaklatott és sanyarú élete korán betegessé tette ; 1616. április 23-án meghalt. Cervantes irodalmi működése a Spanyolországban divatos műfajokat gazdagította, az alkalmi és szerelmi szonettet, a pásztorjátékot ép úgy, mint a komoly drámát, a regényes és a pikareszk (csirkefogó, kalandor) novellát. De Cervantes a külföldről, főkép az olaszoktól igen sokat magával hozott, úgy hogy legtöbb konvencionális formájú munkájának is valami új, valami friss hatást tudott biztosítani.

Első munkája portugáliai tartózkodása alatt keletkezett (de Spanyolországba visszatérése után adta ki) : Galatea, pásztori regény, dekoratív, banális műfaj, amelyet Cervantes még képes volt lírai eredetiséggel és átérzett gyengédséggel telíteni.
Ezután a drámával próbálkozott, de kevesebb sikerrel, főleg mióta Lope de Vega dicsőségével kellett megbirkóznia.
Nagyszámú színműve közül a legtöbb elveszett.
Legjobb drámája a nemzeti szellemtől áthatott, ókori tárgyú Numancia.
Apróbb színdarabjai (Entremesas - közjátékok), a legkiválóbb színpadi alkotásai (A csodás színdarab, A féltékeny öreg, A salamancai barlang). Szintén nagyon népszerű és olasz hatás alatt tökéletesedett irodalmi faj volt a novella is ; ebben Cervantes olyat alkotott, ami a spanyol irodalomban első helyet biztosítana számára akkor is, ha más jogcíme nincs is a dicsőségre.

Novellái Novelas ejemplares (Erkölcsös elbeszélések) címen jelentek meg 1613. Regényes, pikareszk és intrikanovellák, amelyek közül a nagyon romantikus, de érdekesen lokális színezetű Gitanilla (Cigányleány) a leghíresebb, de két csirkefogónak kis életrajzát, rablókalandjait : a Rinconete y Cortadillo című erősen reális, egészséges humorú tolvajhistóriát a modern olvasó nagyobb megértéssel értékeli, Goyának ettől a lelki rokonától.
Cervantes kisebb művei közül a teljesség kedvéért meg kell még említeni a Viaje al Parnaso-t (Utazás a Parnasszusra), egy irodalmi szatirát és halála után megjelent szerelmi regényét : Persiles y Sigismunda, amelyet minden művénél többre becsült.

Az utókor máskép ítélt és nem valószínű, hogy megváltoztatja ezt az itéletet : Cervantes remekműve, amelyet az egész világirodalom magáénak tekint, az Ember tragikomédiája, Don Quijote, teljes címén : El ingenioso hidalgo Don Quijote de la Mancha.
A regény első része 1605. jelent meg Madridban és nem volt nagy sikere. Cervantes maga próbálta egy névtelen röpiratában a regény szatirikus, sőt személyes éleire a figyelmet felhívni, ami reklámnak jó volt, de nem használt a szegény költőnek, mert a megbántott személyek felháborodása miatt évekig nem merte folytatni a munkát és mert a könyv népszerűségét felhasználta egy irodalmi kalóz és 1614. kiadta a II. részt.
Ekkor fogott Cervantes megint munkába és Don Quijotéjének befejező része 1615. elkészült.
A Don Quijote, első ötleténél fogva, gúnyirat a Cervantes korában beteges mohósággal falt fantasztikus lovagregények ellen, amelyeket a középkorból fennmaradt mesemotivumokból és stereotippá vált alakokból (vasgyúró hősök, megátkozott vagy sárkánytól őrzött királykisasszonyok, óriások, varázslók stb.) nagyban gyártottak a lelki szegénységnek tehetségtelen élősködői.
Nem Cervantes volt az egyetlen, aki ezt az irodalmi visszaélést búsan nézte, de az ő lángeszű meglátása fogta meg sikerrel a kor lelki képét és találta meg az egyedüli eszközt, hogy nyom nélkül letörölje az irodalom arcáról ezt a foltot. Kétségtelenül nagyon fontos Cervantes megértéséhez, hogy irodalmi iskoláját Olaszországban járta és feltételezhető, hogy az objektív látáshoz és a szatirikus kritikához a már nagyon illuzió-mentes és a regényességet karrikaturáig kiélező olasz lovagi eposzok (pl. Pulci : Morganté-je) adták az impulzust.

De Cervantes sokkal többet adott, mint persziflázst és mindent a magáéból, kivéve a regény formáját, amelyben egészen stílszerűen illeszkedett bele az egykorú irodalomba.
A Don Quijote alapjában pikareszk regény : formanyelve teljesen ezeké a regényeké. Az ő hőse is végigmegy a legtarkább kalandokon, az eleven világ legtarkább vásárán, amelyben parasztok, iparosok, kereskedők, hajcsárok, csárdai és útszéli csőcselék, tolvajok, utcalányok, polgárok, nemesek ép úgy hemzsegnek, mint a spanyol naturalizmus, a spanyol reális világnézlet egyéb termékeiben.
Ebbe az alapmotivumba beleszőtt pásztori és regényes novellák, (amelyekben néha saját élményeinek feldolgozásával könnyít alelkébe belevésett szenvedéseken) nagyjában csak az uralkodó ízlésnek adott és bizonyára meggyőződésből adott, engedmények.

Don Quijote, a vitézi és tündér regények rajongója, a legbrutálisabb kontraszt kómikumával emelkedik ki a hétköznapi élet keretéből; eszelős fantáziája, amelyet a regényektől megfertőzött agyveleje ebből a profán környezetből alakítani képes, annyira megtéveszti, hogy nem hátrál meg kézzelfoghatóságok elől sem ; a csárda várkastély, szurtos szolgálói várkisasszonyok, a szélmalmok fenyegető óriások és a juhnyáj félelmes mór sereg akkor is, ha csupa kudarc, megszégyenítés, csúfság és tettleges inzultus szakad érte a »Búsképű lovag kiaszott vállaira.

De ezzel az alapgondolattal egy másikat, nagyobbat is adott Cervantes Hogy a rajongónak lelkéből bunkósbottal se lehet kiverni az ideált; hogy szívében eszményéhez az érzéki valóság minden illuzió-rombolása se férhet hozzá : ez a gondolat a munkának első alapeszméjét, a lovagregények kigúnyolását szinte törvényszerűen kell hogy kiszorította legyen, és a művészi alkotás természetrajzából is megérthető, hogy ez a regény lassankint kinőtt saját kereteiből és hogy (rója, ha akaratlanul is - és akkor annál nagyobb a művészi dicsősége - irányregényében megteremtette a hétköznapi létbe bekapcsolódni nem tudó, az életnek csak szépségeire koncentrált érték-rajongót, akinek önfeláldozás, humanizmus, segítségre készség, bátorság nemcsak mint idegbeteg illuziók, hanem mint reálisan működő lelki erők telítik szívét, aki nem illuziókban, hanem ideálokban éli ki lelke életét.
Don Quijote több, mint passziv délibáb-lovag : ő akarta, hogy minden úgy legyen, amint látta és valahányszor rácsap a kíméletlen, ötérzékű valóság, mindig talál magyarázatot - nem az ideál megmentésére, mert az sérthetetlen -, hanem a realitás otrombaságának mentegetésére.
Don Quijote az ember legtragikusabb típusa; tragikusabb Fausténál, mert ez a Gonosszal szövetkezik, hogy kívülről, erőszakos és mesterkélt fogásokkal építse meg a kényelmének, lelki és testi kielégülésének alkalmas világot ; Cervantes Embere egész világrendjét magában hordja; mindent magától vár, mint erős, világ javitó, melegszívű hérosz ; az ő bukása a legtragikusabb, mert bukása a jóhiszemű vértanú lélek csúfos megtiportatása, ép abban a világban, attól a világtól, amelynek szolgálata egész életének programja volt.
Fegyverhordozója, a pocakos, epikureus, mindig a maga bőrét féltő jó- gyomrú Sancho Panza mint állandóan kísérő ellentét még hatásosabban élezi ki a donquijotei körvonalakat ; de alakjának fő művészi értéke magában amély humorú és a népléleknek még a verista spanyol irodalomban is ritka éleslátású analizisével megfogott típusban van.
Don Quijote és Sancho Panza - banálisan az idealizmus és realizmus szimbolumának nevezik - a világirodalom két legelevenebb portréja.
Don Quijote szerelme, a tobosoi parasztlány (a lovag képzeletében : Dulcinea del Toboso), akivel soha egy szót sem vált: a lovagok lovagjának földöntúlian tiszta szerelmét ragyogtatja a kíméletlen, burleszk kontraszton keresztül ; Dulcinea valójában a tenyeres-talpas, otromba vászoncseléd, de a női ideált a középkor eszményeinek elkésett rajongója nem kívánj a megfelelő húsba-csontba öltöztetni.
Nem látni akarja : hinni akar benne : mit adhat a megbízhatatlan anyagi valóság olyat, ami ezt a tökéletes szerelmi életet gazdagabbá tenné?
Cervantes hőse az' emberfeletti erkölcsi magaslatról Igy kerül a nevetségesség megrázó tragikumába : a valóság apostatája, a vakbuzgó aszkéta, beleütközik a saját testébe, a saját létébe ; a félelem és gáncs nélküli lovag az ellentmondások lovagjává lesz; élete, amely az ;;letet tagadja, szerelme, amely az eleven nőt tagadja : áldozata lesz ennek a hazugságnak : összeroskad saját ideáljai alatt ; és miután emberi méltóságát a komikum keresztjére teszi- tették, a világ rendjének logikája megsemmisíti, ami benne nem földi.
Don Quijote ágynak esik és halála óráiban felébred a Létre. C. ezzel a csattanóval az írói igazságszolgáltatás hagyományos követelményének volt adós, de ez a mozzanat már nem tartozik a lovag alakjának körvonalaihoz.

A Don Quijote Spanyolországban tőbb mint 400 kiadást ért meg ; le van fordítva legalább húsz nyelvre.
A magyar Győry Vilmos-féle kitűnő fordításnak van három ifjúsági átdolgozása is : különösképpen az egész világon igen elterjedt ifjúsági irat egy-egy átdolgozott Don Quijote ; úgy látszik, ha az emberi gondolat és életbölcseség el is marad a regényből, ezt a könyvet eleven és humortól ragyogó, gazdag meséje kedves olvasmánnyá teszi a gyerek előtt is, pedig ennek a lelke rendesen komolyan vcszi a fikció szentségét és nem nézi szívesen a mesék rajongójának durva bukásait. - Cervantes-ről érdemleges magyar munka nem jelent meg ; újabb életrajza angolul Kelly-től


Forrás: Irodalmi lexikon (1927)



Hírek statisztikája:
Megnézve:3811
VisszaÚj vásárló regisztrációja
Témakörök

Életrajzok

Ady Endre
Cervantes
Julian Barnes
Kazinczy Ferenc
Edgar Allan Poe
Vámos Miklós
Kertész Ákos
Walter Jens
Chia Mantak


| | |

Wiandt Kertészet | Kertészet webáruház
Könyv katalógus