Könyvajánló oldalak könyves hírek
Kategóriák
Kertészet képes termékajánló
Kert, Növények
Nyitott egyetem
Ezoterika
Kiadók szerint -->
Életrajzok
Irodalomtudomány
Legújabb hírek
Mályvarózsa telt barackszín virágú - Alcea rosea Charters Aprico
Piros virágú sásliliom - Hemerocallis Mahony
Zöld levelű árnyliliom - Hosta fortunei
Vizi jácint - Eichornia crassipes növények kerti tóba és akváriu
Vizitök - Nuphar lutea - Növények kerti tóba
Piros levelű cserszömörce - Cotinus Royal Purple
Hosta undulata Univittata - Árnyliliom - hullámos zöld-fehér lev
Hemerocallis Stella D Oro - Sásliliom sárga
Yucca filamentosa Variegata - Tarka levelű pálmaliliom
Vörös áfonya - Vaccinium macrocarpon Big Pearl tőzegáfonya
Bambuszok a kertészetben - Phyllostachys aureosulcata Aureocauli
Cukorsüveg fenyő - Picea glauca Conica
Kazinczy Ferenc HEADING_TITLE

Kazinczy Ferenc

  Dátum: 2009 April 26, Sunday
Hír összefoglalása:
Kazinczy Ferenc, szül. 1759. okt. 27. Érsemlyénben, meg. 1831. aug. 23. Széphalmon.
Szülei a leggondosabb nevelésben részesítették. Előbb Késmárkra küldték német szóra, majd 10 évig a sárospataki kollégiumban tanult.
A kollégium könyvtárában megismerkedett a klasszikus írókkal. A bécsi testőrírók munkái is törekvéseinek híre szintén eljutottak a kis vidéki városba.


Hír tartalma:


Sárospatakról már úgy távozik, hogy lelkében nagy tervek élnek : életének már célja van.

Tanulmányait azonban folytatja. Kassán, majd Eperjesen jogot tanul, de ez utóbbi városban sokat foglalkozik a német irodalommal is.
Tanulmányait Pesten fejezte be is rövid időre vármegyei szolgálatba lépett. H. József a kassai tankerület felügyelőjévé nevezte ki, de állását József halálakor elveszti. Ekkor kerül a Martinovics-összeesküvésbe.
Halálra ítélik, de a király bizonytalan ideig tartó fogságra változtatja az ítéletet (1795.).

Brünn, Kufstein és Munkács bórtöneiben szenved 1801-ig. Fogságában latin, francia, német könyveket olvasgat és fordít. A fogság nem töri meg, még nagyobb lelkesedéssel folytatja a sorstól számára rendelt munkát, házassága után bányácskai birtokára költözik, melyet Széphalomnak nevez el.
Széphalmot hosszú időre irodalmunk középpontjává teszi. Ide küldik a fiatal írók műveiket, innen írja kötetekre menő leveleit.
Fel-feljön a fővárosba, találkozik írótársaival, hoszszabb utakat is tesz az országban, még öreg korában is.

Ilyen útja alkalmával kapja halálos betegségét. Kazinczy agitátornak és vezérnek született.
Nagy műveltsége, minden szépért és jóért való lelkesedése, fáradhatatlan buzgósága predesztinálták a vezéri szerepre.
Sohase fordultak hozzá hiába. Mindenkihez volt buzdító szava : egyiknek könyvet ajánlott, hogy magát tovább művelhesse, másiknak munkakört javasolt. Mennél több írót akart maga körül látni.

Az a gondolat vezette, hogy az írók közönséget nevelnek és kiművelik elhanyagolt nyelvünket. Küzdelmeire és egész korára jellemző Pályám emlékezete c. műve.

A külföld nagy íróit és költőit olvasva, látta nyelvünk szegénységét, stílusunk fogyatékosságát. Irodalmi nyelvet akar teremteni.
Erre a célra minden eszközt jónak lát : a nyelvújítás vezére lesz.

Maga is példát nyújt ; a stílus legnagyobb művészeinek munkáit fordítj a magyarra: Sallustius, Goethe, Lessing, Schiller, Shakespeare, Moliére, Metastasio, Gessner, Ossian, Marmontel, Herder stb. műveiből fordít.
Egy szentimentális német regényt ültet át magyarra Bácsmegyei levelei címen.
A stílust lággyá és hajlékonnyá tette, a szókincset és szólamokat gazdagította, de nyelve idegenszerűen hat ránk, mert nagyon rohamos volt az újítás. Meg is támadták érte kortársai.
A debreceni Is dunántúli írók ellenségei voltak a nyelvújításnak. Kazinczy nem kerülte a harcot, sőt mintegy küzdelemre szólította ellenfeleit Vitkovics Mihályhoz intézett Poétai episztolájával és méginkább Tövisek és virágok c. epigrammakötetének kiadásával (1811).

Feleletül megjelent a Mondolat. Szentgyörgyi József debreceni orvos a nyelvújítás szavaiból egy gúnyoló iratot állított össze ; ez a munka másolatban Veszprémbe került, Somogyi Gedeon kezébe. (3 nyomatta ki.
Szemere Pál és Kölcsey Ferenc válaszoltak rá a Felelettel.
A korhangulat a haladást hirdető nyelvújítóknak kedvezett, törekvésük igazságát erősítette a külföldi példa, melléjük állt a megalakult Akadémia : a harcban ők győztek.
Korcsszavaik egy részét a nyelv sohasem fogadta el, vagy kidobta magából, de nagy érdemük az, hogy jó szavak százait is megteremtették és stílusunkat könnyedebbé, kifejezőbbé tették.

Említett művein kívül Kazinczy útleírásokat is hagyott ránk : Erdélyi levelek, Pannonhalmi út.
Az előbbit 1816., az utóbbit élete utolsó évében írta. Külföldi írók útleírásai lebegtek szeme előtt mintaképen.
Eredeti költeményeinek száma nem nagy. Verseiben a formára szintén igen nagy gondot fordít; tartalomban a német költők hatása alatt áll. Kazinczy minden erejével a közműveltséget és közízlést is fejleszteni akarta.
Fiatal korában alapított szépirodalmi lapjai pártolás hiányában megszűntek, a színészetért sem tehetett annyit, amennyit szeretett volna, de azért megvolt az elégtétele : a fiatal K. egy halottnak látszó nemzetet iparkodott életre kelteni, az öreg K. egy fejlődő, erőteljesen nekilendülő irodalmat hagyott itt.
Az akadémiai emlékbeszédet Kölcsey Ferenc mondotta fölötte. Beöthy Zs., Gyulai P., Viszota Gy. kitűnő tanulmányokban méltatták érdemeit, Váczy János terjedelmes életrajzot írt róla. Ugyancsak Váczyt bízta meg az Akadémia Kazinczy óriási levelezésének sajtó alá rendezésével


Forrás: Irodalmi lexikon (1927)



Hírek statisztikája:
Megnézve:3331
VisszaÚj vásárló regisztrációja
Témakörök

Életrajzok

Ady Endre
Cervantes
Julian Barnes
Kazinczy Ferenc
Edgar Allan Poe
Vámos Miklós
Kertész Ákos
Walter Jens
Chia Mantak


| | |

Wiandt Kertészet | Kertészet webáruház
Könyv katalógus