Könyvajánló oldalak könyves hírek
Kategóriák
Kertészet képes termékajánló
Kórokozók Kártevők
Kert, Növények
Nyitott egyetem
Ezoterika
Gazdaság, jog
DVD ajánló
Gyermeknevelés
Kiadók szerint -->
  Bestline kiadó
  Dialóg Campus
  Édesvíz kiadó
  Európa kiadó
  Geomédeia kiadó
  Ulpius-ház
  Terebess kiadó
  Tinta kiadó
  Typotex Kft.
  Egyéb kiadók könyvei
Életrajzok
Irodalom
Irodalomtudomány
Kertészeti könyvek
Lexikon
Nyelvkönyvek
Szerzők szerint -->
Sport
Szakácskönyvek
Számítástechnika
Történelem
Utazás
Legújabb hírek
Mályvarózsa telt barackszín virágú - Alcea rosea Charters Aprico
Piros virágú sásliliom - Hemerocallis Mahony
Zöld levelű árnyliliom - Hosta fortunei
Vizi jácint - Eichornia crassipes növények kerti tóba és akváriu
Vizitök - Nuphar lutea - Növények kerti tóba
Piros levelű cserszömörce - Cotinus Royal Purple
Hosta undulata Univittata - Árnyliliom - hullámos zöld-fehér lev
Hemerocallis Stella D Oro - Sásliliom sárga
Yucca filamentosa Variegata - Tarka levelű pálmaliliom
Vörös áfonya - Vaccinium macrocarpon Big Pearl tőzegáfonya
Bambuszok a kertészetben - Phyllostachys aureosulcata Aureocauli
Cukorsüveg fenyő - Picea glauca Conica
Magyar szólások és közmondások szótára HEADING_TITLE

Magyar szólások és közmondások szótára

  Dátum: 2005 March 09, Wednesday
Hír összefoglalása:
Nagy haszonnal forgathatják általános és középiskolai diákok, egyetemisták, hivatásos tollforgatók (újságírók, szerkesztők, fordítók), de anyanyelvünk oktatásának is nélkülözhetetlen segédeszköze...


Hír tartalma:



A könyvről írták

ÉDES ANYANYELVÜNK, 2003.04.15. Grétsy László



Újdonság szótárirodalmunkban: szólások példákkal szemléltetve!


Az a vaskos, 800 oldalt is meghaladó terjedelmű kötet, amely Forgács Tamásnak, a Szegedi Tudományegyetem Magyar Nyelvi és Irodalmi Intézete vezetőjének és munkatársainak jóvoltából az idei könyvhétre megjelent, már pusztán azért is megkülönböztetett figyelmet érdemel, amit a címben jeleztem, vagyis hogy a szótárban található mindegyik szólásra, pontosabban szólva állandósult szókapcsolatra legalább egy mondatba ágyazott, szövegkörnyezettel együtt közölt példát is tartalmaz.

Igaz, a példáknak nem mindegyike gyűjtött példa. Vannak köztük olyanok is, amelyeket a szótár készítői alkottak meg, mert nem akartak lemondani azoknak a szólásoknak a közléséről, amelyekre nem volt adatuk. Nem kétséges, hogy helyesen döntöttek. Így a napjainkban is közismert szólásoknak csaknem mindegyike benne van a gazdag gyűjteményben. Ha másképp döntenek, kimaradtak volna például olyanok, mint:

A legjobb orvos az idő;
A pap se beszél kétszer;
Nem mindig olyan fekete az ördög, amilyennek festik;
olyan csúnya, mint az ördög; ördöge van.
(Úgy látszik, a mai sajtónyelv nem ,,vevő'' a vallásokra, hiedelmekre!)

Pedig a gyűjtött anyag nem csekély. Mint a szótár gondosan összeállított, tartalmas bevezetőjéből tudjuk, ,,sok milliónyi szövegszóból'' áll. Ennek a hatalmas anyagnak nagyrészt úgy jutottak birtokába a szerzők, hogy részben vásároltak, részben - dicséretre méltó ügyességgel - ajándékként szereztek meg különböző keresőprogramokkal ellátott számítógépes adatbázisokat. Az anyag nem tekinthető egysíkúnak, mivel még a Mikszáth Kálmán összes műveit tartalmazó CD-t, valamint a Nyugat folyóirat szövegbázisát is feldolgozták, de tapasztalataim s végzett számításaim szerint a felhasznált példamondatok háromnegyede mégis egyetlen napilapnak, a Magyar Hírlapnak adatbázisaiból való, a megmaradó rész háromnegyedén pedig két lap osztozik: a Népszabadság és a Heti Világgazdaság. Ez persze alapjában véve nem baj, de szélesebb merítés mindenképpen jót tett volna. Mert ennek híján például akár azt is feltételezhetjük, hogy bár a szótár három példát is közöl a Látjátok feleim (szümtükkel), mik vogmuk szállóige napjainkbeli használatára - mindhármat a Magyar Hírlapból! -, a használó mindegyik esetben ugyanaz a személy. De nem kötözködöm tovább, mert Forgács Tamás ennek a szólásszótártípusnak a létrehozásáért így is mindenképpen elismerést érdemel.

Arra nézve, hogy milyen frazémákat tartalmaz a szótár, a legcélszerűbb a szerzőt idéznem, mivel ezeket pontosan felsorolja. Nos, a szótárban a következő frazeológiai egységek kaptak helyet:

- szólások, mint pl. dugába dől, kenyértörésre kerül a sor stb.;

- szóláshasonlatok, mint pl. ordít, mint a fába szorult féreg; buta, mint a tök stb.;

- közmondások, mint pl. Addig jár a korsó a kútra, míg el nem törik.; Ahány ház, annyi szokás. stb.;

- közhelyszerű kifejezések, mint pl. Úgy még soha nem volt, hogy valahogy ne lett volna.; Egy gyerek nem gyerek. stb.;

- ismert szerzőjű állandósult kifejezések, szállóigék, mint pl. Helyes a bőgés!; Csak a halott indián a jó indián. stb.;

- ún. szituációs klisék, »akkor mondják, ha...« típusú helyzetmondatok, mint pl. Ott az ajtó!; Elvitte a cica a nyelvedet? stb.;

- ún. terpeszkedő kifejezések (funkcióigés kapcsolatok), mint pl. győzelmet arat; alkuba bocsátkozik vkivel vmiről stb."

Ez utóbbiakról azonban megjegyzi a szerző, hogy ezeket csak korlátozott számban vette be, főleg azokat hagyva ki a feldolgozásból (váddal illet, segítséget nyújt stb.), amelyek jobbára a névszói részükben foglalt igei tővel (itt: vádol, segít) egyenértékűek, s így nyelvhelyességi szempontból amúgy is vitathatók. Itt is csak azt mondhatom: a szerző ezúttal is igen helyesen döntött. Ezek a nyelvművelő szakirodalomban "terpeszkedő kifejezések"-ként emlegetett állandósult kapcsolatok éppen állandósult voltuk miatt szintén ide tartoznak ugyan, de rájuk nemigen illik az egyik legjelesebb szóláskutatónak, U. Nagy Gábornak a szólásokra alkotott szép kifejezése: "nyelvünk virágai". Nem véletlen, hogy O. Nagy ezeket a színtelen, szokványos kifejezéseket nem is sorolta a szólások közé. Pedig oda tartoznak, ám ez még nem elég ok arra, hogy nagy tömegben való közlésükkel - még ha legtöbbjükre lennének példáink is - agyonnyomjuk, háttérbe szorítsuk az idiomatikus jelentésű állandósult kapcsolatokat a kötetben.

A szerző hangsúlyozottan mai nyelvünk állandó kapcsolatainak bemutatására törekedett. Ennek megfelelően - meg lehetőségei függvényében - választotta meg a példák forrásait is. Tájnyelvi, valamint régi nyelvi, a mai köznyelvben nem élő szólásokat éppen ezért ez a gazdag gyűjtemény nem tartalmaz. Mivel O. Nagy Gábor Magyar szólások és közmondások című, hatalmas munkája csaknem háromnegyed részében éppen ilyen, tehát népnyelvi, nyelvjárási vagy régi nyelvi szólásokból áll, látható, hogy ez a szótár nem annak helyébe, hanem a mellé született. Új anyag pedig van benne bőségesen! Ennek szemléltetésére minden különösebb válogatás nélkül idézek a műből egy csokorra való olyan állandósult kapcsolatot, amely O. Nagy Gábor szótárában nincs benne, részben azért, mert akkor még nem is létezett. Sem értelmezést, sem stílusminősítést nem adok. Mai szólásokról lévén szó, olvasóink legtöbbjüket ismerik is:

A huszonkettes csapdája;
a jéghegy csúcsa;
A király meztelen;
annyi szent;
árnyékra vetődik;
Az élet nem: habos torta;
Az igazság odaát van;
benne van a buliban;
cukros bácsi;
(Csak) semmi cicó!;
dob egy hátast;
elviszi a balhét;
fehérgalléros bűnöző;
hab a tortán;
herótot kap;
Hogy oda ne rohanjak!;
kapuzárás előtti pánik;
kidobja a taccsot;
kilóra megvesz;
látástól mikulásig;
Lepsénynél még megvolt;
le van maradva egy brosúrával;
maga alatt van;
mákja van;
megharcolja a harcát;
mellbedobással győz;
Nehogy már a farok csóválja a kutyát!;
nyomja a sódert;
padlóm van;
sínre tesz;
süketek párbeszéde;
fele van a hócipője;
(Vétkesek közt) cinkos, aki néma;
zacskót ragaszt.

Szólhatnék s talán szólnom is kellene még ennek az iskolai anyanyelvi oktatásban is kitűnően felhasználható szótárnak további erényeiről - arról például, hogy visszafogottan, mértéktartóan, de arra is rámutat olykor, hogy egy-egy szólásforma nyelvhelyességi szempontból nem kifogástalan vagy legalábbis vitatható (összerúgják a port, vaj van a füle mögött) -, valamint hiányairól, azaz felsorolhatnám, melyek azok az állandósult szókapcsolatok, amelyeket szívesen láttam volna e műben. Ilyen észrevételeim elsorolása helyett - jól akarván sáfárkodni a rendelkezésemre álló hellyel - már csak azt a remekbe szabott hasonlatot idézem olvasóim figyelmébe, amelyet a szerző, Forgács Tamás a XVII. században élt Samuel Johnsontól, az egyik legrégibb angol értelmező szótár szerkesztőjétől vett át, s választott ennek az egészében véve minden elismerést megérdemlő s remélhetőleg sikeresnek is bizonyuló könyvnek a mottójául: "A szótárak olyanok, mint az órák: a legrosszabb is jobb a semminél, de a legjobbtól sem várhatjuk, hogy teljesen pontosan járjon."

Meggyőződéssel állíthatom: ez a szólásszótár megbízható, pontos szerkezet. Használói bátran hagyatkozhatnak rá.


Forgács Tamás: Magyar szólások és közmondások szótára.

Mai nyelvünk állandósult szókapcsolatai példákkal szemléltetve.


FORRÁS: TINTA KIADÓ

A Tinta kiadó könyvei

Könyváruház

Könyv - Ezoterika



Hírek statisztikája:
Megnézve:42548
VisszaÚj vásárló regisztrációja
Témakörök

Életrajzok

Ady Endre
Cervantes
Julian Barnes
Kazinczy Ferenc
Edgar Allan Poe
Vámos Miklós
Kertész Ákos
Walter Jens
Chia Mantak


| | |

Wiandt Kertészet | Kertészet webáruház
Könyvek nagy választékban