Könyvajánló oldalak könyves hírek
Kategóriák
Kertészet képes termékajánló
Kert, Növények
Nyitott egyetem
Ezoterika
Kiadók szerint -->
Életrajzok
Irodalomtudomány
Legújabb hírek
Mályvarózsa telt barackszín virágú - Alcea rosea Charters Aprico
Piros virágú sásliliom - Hemerocallis Mahony
Zöld levelű árnyliliom - Hosta fortunei
Vizi jácint - Eichornia crassipes növények kerti tóba és akváriu
Vizitök - Nuphar lutea - Növények kerti tóba
Piros levelű cserszömörce - Cotinus Royal Purple
Hosta undulata Univittata - Árnyliliom - hullámos zöld-fehér lev
Hemerocallis Stella D Oro - Sásliliom sárga
Yucca filamentosa Variegata - Tarka levelű pálmaliliom
Vörös áfonya - Vaccinium macrocarpon Big Pearl tőzegáfonya
Bambuszok a kertészetben - Phyllostachys aureosulcata Aureocauli
Cukorsüveg fenyő - Picea glauca Conica
A hinduizmus világa: keletkezés, tanítás, történet HEADING_TITLE

A hinduizmus világa: keletkezés, tanítás, történet

  Dátum: 2005 May 02, Monday
Hír összefoglalása:
Horváth Pál - Vallástörténet


Hír tartalma:

1. India vallási kultúrájának történetébõl


A ma sommásan hinduizmusnak nevezett vallási kultúra hívei büszkén vallják, hogy hitük a mai világ legrégebben fennálló és legösszetettebb vallási rendszere; követõinek számát pedig a becslések 700 millió körülire teszik. Ez a hatalmas embertömeg zárt tömbben, szinte kizárólag a történeti India határai között él, túlnyomó részben az Indiai Únió, kisebb hányadában a szomszédos országok területén. A hinduizmus klasszikus formájában etnikumhoz kötött és nem misszionáló hit: ennek tudható be, hogy õsi földjétõl távoli vidékeken csak ott bukkan fel, ahol Indiából érkezett bevándorlók élnek.

Ez a monumentális hitrendszer több tekintetben is különleges helyet foglal el a világ mai nagy vallásainak sorában. Így egyike az elmúlt évezredeket átvészelt klasszikus politeizmusoknak, amely bonyolult, szövevényes mitológiát, szinte kimeríthetetlen rituális gazdagságot és változatosságot, hatalmas terjedelmû 'szent irodalmat' mondhat a magáénak. Különleges az is, hogy önértelmezése valójában vallásalapításról, vallásalapítóról nem tud: egyszerûen a kezdetekben illetve a világérák 'kozmikus' idõrendjében helyezi el magát. A hitben elmélyült tanító tekintélyek persze vannak: alászálló, megtestesülõ istenek, mint Visnu, legendás aszkéták és mesterek, kiemelkedõ vallásbölcselõk, ám a vallási hagyomány örök rendjét õk sem módosítják lényegesen. Ebbõl a meggyõzõdésbõl annyi mindenesetre tény, hogy valóban a legrégebbi a világ ma is létezõ vallásainak sorában és története is azonos a benépesült, a kultúr-India multjával; ez a nyomonkövethetõ múlt bõ négy évezredre vezethetõ vissza. Ebbõl az õsiségbõl és folytonosságból az is adódik, hogy a hinduizmus igen összetett képzõdmény: az évezredek során számtalan változáson ment át, rengeteg hatást fogadott magába, lényege, alapvetõ jellege azonban aránylag keveset változott.

India vallástörténete egy számunkra még alig ismert korban, a Kr. e. 3. évezredben kezdõdik. Csak századunk régészeti feltárásai nyomány derült fény arra, hogy ebben az idõben az Indus völgyében már létezett egy magasan fejlett, városokat építõ, az írást is ismerõ földmûves társadalom, a 'Harappa - Mohendzso Daro' kultúra. Máig sem értjük, nem tudjuk megfejteni az ezt létrehozó nép nyelvét és írását; az is csak feltevés, hogy talán a mai dravida népek õsei lehettek. Gazdaságuknak, államszervezetüknek, mûveltségüknek a fejlettsége viszont kétségtelen; a régészeti emlékek és a késõbbi indiai hagyományok vallásuk néhány vonására is következtetni engednek. Így bizonyosnak látszik, hogy hitük alapja agrár- és termékenységkultusz volt, de nem hiányzott képzeteik közül a szent állatok totemisztikus tisztelete sem. Világmagyarázatukban nagy szerepe lehetett a nemzés, a nemiség fogalmainak, a termény- és emberáldozatnak, egyes nézetek szerint pedig az ind kultúra meditatív és aszketikus hagyományai is tõlük erednek. Az indiai pantheon késõbbi istenei közül néhánynak, fõként Brahmának, Sivának, Kálinak a vonásai erre a korra utalnak, vallási szervezetükrõl pedig annyit tudunk, hogy szakrális városkirályságokban éltek, hivatásos papi réteg irányítása alatt.

Új, már írott forrásokkal dokumentálható korszakot jelentett, amikor a Kr. e. 2. évezred derekától harcos nomád indoeurópai törzsek, az árják nyomultak be Észak-Indiába, leigázva vagy dél felé szorítva a korábbi lakosságot. Az árják vallási elképzeléseirõl - a rokon iráni vagy görög törzsek hitének analógiáin túl - a szent hagyományaikat õrzõ, vallási szövegeiket tartalmazó gyûjteményekbõl, a klasszikus szent nyelven, szanszkritül írt Védákból van tudomásunk: ezen az alapon az ind vallástörténet következõ nagy periódusát a védikus vallás korszakának szokás nevezni. Ebbõl az anyagból a legõsibbek a Rig-véda himnuszai, amelyek anyaga közvetlenül a 'honfoglalás' idejébõl való. A végikus hagyomány a Rig-véda után még három további gyûjteményt is megteremtett, amelyek ima- és szertartási szövegei a kor teljes vallási gondolkodását átfogják. A költeményekbõl kiolvasható, hogy e harcias nomád pásztorok istenképzetei elsõsorban megszemélyesített természeti jelenségek voltak, személyes istenekké formálódva pedig egy 'olümposzi' típusú harcias katonatársadalom égi képmását jelenítették meg. A nép által tûzáldozattal megtisztelt istenvilág élén királyként Indra, a viharisten állt. Mitra napisten és Varuna holdisten voltak a 'ritá-'nak, a világ örök rendjének õrei, de az árja panteonban számos más istennek és istennõnek is szerep jutott. Már ebben a korszakban is felbukkannak más, elvont-kozmikus vonásokat hordozó istenek: Brahmá, Visnu, Sivá és Krisna alakja esetében ma már megállapíthatatlan, hogy az árja és a pre-árja indiai vallási hagyomány összeolvadása mikor és hogyan történt meg.

Az árja hódítók vallása eredendõen epikus-heroikus természetû. Csírájában azonban már ebben a felfogásban is jelen volt az a két sajátos elem, amely a késõbbi indiai vallásosság sajátja: az egyik az, hogy egy végsõ, személytelen törvény, világelv és világrend az isteneknek is parancsol, a másik pedig, hogy van egy (vagy több) olyan fõisten, aki (akik) urai ennek az örök rendnek is. Az árják vallási életének alapját a szent tûz elõtt bemutatott áldozatok adták: ezeket kezdetben a családfõk, késõbb hivatásos papság mutatta be. Nem ismerték a bûn és az érdem fogalmait, túlvilághitük pedig arra a véleményre szorítkozott, hogy a holtak lelkei az árnyékvilágban egykori otthonuk körül bolyongva táplálást és engesztelést kívánnak.

Az árják társadalmában a honfoglalás után mélyreható változások kezdõdtek. India északi részén apró királyságokat szerveztek, áttértek a földmûvelésre, összeolvadtak a leigázott õslakossággal és tagolt társadalmat, szilárd vallási rendszert hoztak létre. Ebben a korban alakult ki a varnák (kasztok) rendszere: a papok, a harcosok, a kézmûvesek, a földmûvesek és a szolgarendû kasztonkívüliek világosan elkülönültek egymástól. A bráhmanák, az elsõ, a papi kaszt tagjai szellemi vezetõ szerephez jutottak a társadalomban. Az õ munkájuk nyomán alakult ki a klasszikus indiai világkép és istenszemlélet, amely árja és nem-árja elemeket ötvözött össze. A vallási világ így kiformálódó új típusát, amelyben már Brahmá, Visnu és Sivá isteneket illeti meg a fõ hely, brahmánizmus néven nevezik a vallástörténészek. A papság ebben a korszakban dolgozta ki a maga vallásbölcseletét és teológiáját a Mindenség-Brahmáról, a mindenben-Egy végsõ hatalomról, az Önmagával Azonosról, ezt a kezdetben titkos tanítást pedig a végikus anyaghoz írt kommentárokban, a már-már filozófiai értekezéseknek tûnõ, a szent könyvek második rétegét alkotó upanisadokban rögzítette. Erre a korszakra tehetõ a szférikus kozmológia világképének kimunkálása és a világ teremtetlensége, ciklikus fejlõdése és szakadatlan önismétlése tárgyában elõadott tanítás, amely azután az ind világszemlélet egyik fõ elemeként élt tovább. A sok változatban megfogalmazott gondolat egyik változata szerint a végtelenség óceánján lebegõ kígyó tartja azt a teknõsbékát, amelynek páncélján a világtányért emelõ elefántok állnak. Maga a világ alvilági és égi szférák által körülvett korong, amelynek közepébõl magas ...


A TELJES ELŐADÁS OLVASHATÓ AZ MTA NYITOTT EGYETEM OLDALAIN


Könyváruház

Könyv - számítástechnika

Könyv - természettudomány



Hírek statisztikája:
Megnézve:3717
VisszaÚj vásárló regisztrációja
Témakörök

Életrajzok

Ady Endre
Cervantes
Julian Barnes
Kazinczy Ferenc
Edgar Allan Poe
Vámos Miklós
Kertész Ákos
Walter Jens
Chia Mantak


| | |

Wiandt Kertészet | Kertészet webáruház
Könyv katalógus